Az újbóli disszidálásoktól a nemlétező szocialista hajbalzsamokon át a fideszes joghallgató évfolyamtársakig sok mindenről vall Pardavi Márta, a Magyar Helsinki Bizottság társelnöke a HVG Portré rovatában.
Az Alkotmánybírósághoz és a strasbourgi Emberi Jogok Európi Bíróságához fordul a Magyar Helsinki Bizottság a civilellenes törvények, a bevándorlási különadó és a menedékkérők segítőit börtönnel fenyegető szabályozás miatt.
A Helsinki Bizottság jelenleg semmilyen olyan tevékenységet nem folytat, amit a törvény adóztatni rendel, írja a civil szervezet közleményében. Az új adó első lépésben egyébként is a donorokra vonatkozik, és a mi támogatóink, az Európai Unió és az ENSZ mentesülnek az adófizetési kötelezettség alól.
Az 1986-ban alapított Pro Asyl Alapítvány a legtekintélyesebb menedékjogi civil szervezetnek számít Németországban.
Brüsszelben beszéltek a magyar demokrácia állapotáról és a Sargentini-jelentés fontosságáról magyarországi civil szervezetek vezetői.
A magyar bíróság előzetes kérdést tett fel a luxembourgi bíróságnak.
Nemrég még közel ötszáz embernek járt napi háromszori élelem a tranzitzónákban, télen fűthető konténerekben laktak a menekülők. Aztán megváltoztak a menekültügyi szabályok és kvázi kegy lett az, hogy ki kap enni. Iványi Gábornak pedig csak második nekifutásra sikerült eljuttatni az ételadományokat a rászorulóknak.
A hazai és nemzetközi felháborodás nyomán a menekültügyi hivatal „megtalálta a jogi kiskaput” annak érdekében, hogy a tranzitzónákban fogva tartott menedékkérők mindegyike kaphasson ételt.
A Magyar Helsinki Bizottság szerint viszont nem. Strasbourgig mentek.
Az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpontjának munkatársa csütörtökön beperelte a Figyelő kiadóját, mert a hetilap valótlanságokat állított a tudományos teljesítményéről.
Egy fiatal afgán nő a nyolcadik éheztetett menekült, a Magyar Helsinki Bizottság szerint az ő szenvedése ószövetségi időket idéz. Mégsem kap enni.
Ilyen is van: arra kéri a kormány a Helsinkit, ne kérjen végrehajtást a jogerős, kormányra nézve kínos ítéletére, hanem várja meg, hogy a Kúria dönt a felülvizsgálatról. Amikor fordítva történt ugyanez, a kormány nem tett gesztust az általa sorosista álcivilnek tekintett szervezetnek.
A család azért tett feljelentést tavaly, mert szerintük egyáltalán nem volt szükség arra, hogy a nő karját hátracsavarva megbilincseljék. A beteget képviselő Helsinki Bizottság ügyvédje a Strasbourgi Emberi Jogi Bírósághoz fordul.
2012 óta 29 rendőr maradhatott úgy állományban, hogy a bíróság jogerősen elítélte őket. Erre a szolgálati törvény ad lehetőséget Pintér Sándornak. A miniszter ebbéli jogosítványát a Fidesz 2009-ben még szigorúbban törölte volna el, mint ahogy a Bajnai-kormány megtette, majd 2011-ben mégis visszaállította.
Ha továbbra sem hajtja végre a Fidesz a bíróság jogerős ítéletét, a sértett Magyar Helsinki Bizottság bírósági végrehajtást fog kérni.
Egy napja hatályos a Stop Soros törvény, ám a megbélyegzett civil szervezetek nem terveznek semmilyen változást tevékenységükben. Egyelőre nem is tapasztalnak semmit a hatóságok részéről.
A jogászok számításai szerint a kormánynak hétfőn már ki kellett volna tennie a kormany.hu-ra azt a bocsánatkérő nyilatkozatot, amelyben beismeri, hogy valótlanságot állított a Magyar Helsinki Bizottságról. Önök szerint kitették?
Felmatricázta a Magyar Helsinki Bizottság irodájának otthont adó házat a Fidelitas, a civilek a Facebookon reagáltak.
Az Amnesty International és a Menedék után a Magyar Helsinki Bizottság következett: a kormánykörüli szervezetek sorában a pedig a Fidelitasra hárult a feladat, hogy megtegye, amit a haza megkövetel.
Twitter-bejegyzések alapján állt bele a Magyar Idők az Országos Bírói Tanács (OBT) egy tagjába, amiért az a kormánynak nem igazán tetsző dolgokat írogatott ki a közösségi csatornára. De másokat is elővettek.
